Tervezői művezetés és összeférhetetlenség

1. A tervezői művezetés kötelező – de milyen jogviszonyban?

A 2023. évi C. törvény (Méptv.) 185. § (2), 186. § c) és 187. § alapján az építészeti-műszaki dokumentáció készítője köteles a saját tervei megvalósításához tervezői művezetést ellátni. Ez a kötelezettség azonban nem teszi szükségszerűvé, hogy a tervező a kivitelező alvállalkozója legyen. A tervező személye, a megbízás jogcíme és a szolgáltatás finanszírozása külön kérdés, amelyet az ajánlatkérőnek előre rendeznie kell.

2. Mit mond a KH összeférhetetlenségi útmutatója?

A 2024. május 9-i útmutató 8.3. („Tervező részvétele”) pontja pontosan erre a helyzetre ad választ. Ha a tervező aktívan támogatja az ajánlatkérőt a kiegészítő tájékoztatásoknál, a helyszíni bejáráson vagy a bírálatnál, akkor az útmutató szerint „összeférhetetlenség okán” nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként. A KH ezért távolmaradási nyilatkozat kérését is lehetővé teszi a generáltervezőtől.

Más a megítélése annak, ha a tervező csupán korábban vett részt az előkészítésben, és az ajánlatkérői oldalon már nincs érdemi, pártatlanságot érintő szerepe. A KH útmutató 8. pontja és a Kbt. 25. § (8) bekezdése szerint az előzetes közreműködés nem eleve tiltott, de vizsgálatot és szükség esetén versenykiegyenlítő intézkedéseket követel. A tervezőkre korábban irányadó, 322/2015. Korm. rendelet 18. §-ában szereplő különös mentesség 2023. február 28-án hatályát vesztette.

3. Miért problémás a tervezői művezetés költségvetési sora?

Ha a költségvetési sor miatt a nyertes kivitelezőnek kell az eredeti tervezőt megbíznia és annak díját kialkudnia, az különösen aggályos lehet akkor, ha ugyanez a tervező korábban az ajánlatkérő szakmai közreműködője volt. Nemcsak az összeférhetetlenséget, hanem a szolgáltatás valamennyi ajánlattevő számára azonos módon történő hozzáférhetőségét és árazhatóságát is vizsgálni kell. A KH útmutató 8.3. pontja a tervező ajánlatkérő általi, a kivitelezésre is kiterjedő megbízását javasolja, és a tervkiegészítéseket, áttervezéseket sem célszerű a kivitelezőre bízni. Álláspontunk szerint a tervezői művezetés szerződéses és pénzügyi rendezésénél is ez a tisztább megoldás.

4. Mit erősít meg a D.643/14/2025. számú KDB-határozat?

A Döntőbizottság ügye nem a tervezői művezetésről, hanem egy korábbi tervezőnek az újabb tervezési közbeszerzésben ajánlattevőként történő részvételéről szólt. A megállapításai azonban az összeférhetetlenségi kockázat kezelésére itt is irányadók.

A döntés három lényeges tanulsága:

• A gyanú is vizsgálatot követel. Az ajánlatkérő nem várhat bizonyított versenytorzulásra: a lehetséges többletinformáció már megalapozhatja a Kbt. 25. § (3) szerinti vizsgálatot (96., 99–100. pont).
• Az információk kiegyenlítése nem formalitás. Nem feltétlenül elegendő az ajánlatkérő által „relevánsnak” minősített tervanyagokat megosztani; az előzményi tervek és engedélyek megismeréséből fakadó versenyelőnyt is kezelni kell, vagy az érintettől megfelelő bizonyítékot kell kérni (101–104. pont).
• Az intézkedéseket dokumentálni kell. Az EKR-ben nem volt nyoma a megfelelő vizsgálatnak, és az összegezés összeférhetetlenségi rovata üres maradt (105–106. pont).

A Döntőbizottság a Kbt. 25. § (3) bekezdésére tekintettel megállapította a 25. § (8) bekezdés megsértését, megsemmisítette az összegezést és 600 000 Ft bírságot szabott ki. Nem az érintett ajánlattevő automatikus kizárását rendelte el (107–108. pont).

5. Elegendő a kiegészítő tájékoztatásban felhívni az ajánlatkérő figyelmét?

A kockázat jelzésére igen – a probléma megoldására önmagában nem. A Kbt. 25. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltárás és orvoslás az ajánlatkérő saját kötelezettsége. A Döntőbizottság kifejezetten elutasította azt az érvet is, hogy a versenyelőny kérdését az ajánlattevőnek korábban kiegészítő tájékoztatással kellett volna felvetnie (103. pont).

A kiegészítő tájékoztatáskérésben célszerű célzottan tisztázni:

1. 1A tervező az ajánlatkérő oldalán pontosan mely előkészítési és eljárási cselekményekben vett, illetve vesz részt?
2. 2A tervezői művezetést ki rendeli meg és fizeti meg; a költségvetési sor ténylegesen alvállalkozói bevonást vár-e el?
3. 3Milyen Kbt. 25. § szerinti vizsgálattal, nyilatkozatokkal és dokumentált intézkedésekkel biztosítja az ajánlatkérő a pártatlanságot és az azonos ajánlattételi feltételeket?

Összefoglalva: a kötelező tervezői művezetés és a közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályok együttesen alkalmazandók. Ha a tervező a kivitelezési eljárásban az ajánlatkérő aktív szakmai segítője, bevonása a kivitelező alvállalkozójaként a KH útmutatójával ellentétes. A kiegészítő tájékoztatáskérés fontos első lépés, de az ajánlatkérőnek érdemi vizsgálattal és – szükség esetén a dokumentumok, illetve a szerződéses konstrukció módosításával – kell biztosítania a jogszerűséget.